„Lásd meg, ami a felszín alatt van, lásd meg a mozgatórugókat! Láss, ne csak nézz! Sokszor nem azt látod, amit kéne, mert felszínes és felületes vagy. Semmi nem az, aminek látszik. Mert minden játszma. Sokszor téged is csak rángatnak jobbra-balra, mint a bábut. Ebből kéne kivonnod magad. De ez csak akkor megy, ha képes vagy elvonatkoztatni. Amíg megérintenek téged a szavak, tettek, események, amíg automata módon rögtön lereagálod anélkül, hogy mélyebbre tekintenél, csak rontasz a helyzeten/helyzeteden. Azt kell most megtanulnod, hogy csendben maradsz, és előbb körbejárod az adott szituációt, valamint elgondolkodsz azon, hogy mi szolgálja jobban a te helyzetedet. Tényleg olyan fontos mindig hangot adni a véleményednek? Ami lehet, hogy elhamarkodott, lehet, hogy felületes.
Viszont amikor egy adott helyen, adott emberek között be vagy skatulyázva, akkor sokkal nehezebb dolgod van. Meg van rólad a véleményük, meg vannak az elvárásaik veled szemben a régi minta alapján. Te már meghaladtad azt valójában, már átírtál egy csomó mindent, van, amit most írsz át. Sok esetben tudatos vagy már a történéseket illetően, de a körülötted lévők kisugárzása miatt, beléd programozása miatt bizony előfordul, hogy a régi minta szerint viselkedsz. Más szóval megfelelsz az elvárásaiknak. Akár a munkahelyeden, akár családon belül.
Épp ezért fontos az, hogy legyenek melletted olyan emberek is, akik már látják azt, aki valójában vagy. Akik látják benned a jót, a szépet. Akik mást látnak benned, akik nem ítélnek el a hibáidért, a botlásaidért, akik erősítik a jó tulajdonságaidat. Akik szeretettel, türelemmel fordulnak feléd. Mellettük képes vagy megmutatkozni valódi szépségedben.”
„Ahhoz hogy meg tudd őrizni minden körülmények között a nyugalmadat, higgadtságodat, fontos a benső béke és egyensúly. Ezt kell magadban erősítened. Ha bensődben megingathatatlan vagy, ha pontosan tisztában vagy azzal, hogy mi fontos és mi nem, ha tisztán látsz!, akkor sokkal könnyebben tudod elkerülni az olyan helyzeteket, amikor feleslegesen folysz bele nem kívánatos helyzetekbe.
Láss végre tisztán! Képes vagy rá. Saját magad homályosítod el látásod, mert automatikusan azonosulsz azzal a szereppel, amit megítélésed szerint "játszanod kell". Alkalmazkodsz automatikusan a veled szemben támasztott elvárásokhoz, előítéletekhez. Ideje ezeket levetkőznöd. Függetlenítsd magad mindettől! Azért, mert mondjuk, néha jól érzed magad az adott környezetben, az adott emberekkel, még nem jelenti azt, hogy közéjük tartozol. Mert ha megfigyeled, csak akkor érzed magad jól közöttük, ha leereszkedsz az ő szintjükre. Amikor épp „emelkedettebb szinten” vagy, érzékelheted, hogy idegesítenek, zavar a hangoskodásuk, és mindenféle megnyilvánulásuk. Ilyenkor persze azt hiszed, hogy te nem vagy elég toleráns, hogy veled van a baj. Nincs baj sem veled, sem velük. Egyszerűen csak nem rezegtek azonos hullámhosszon. Aztán annak érdekében, hogy jól érezd magad, mit teszel? Ismét lejjebb ereszkedsz, ahelyett hogy tartanád a szintedet, sőt emelnéd még feljebb. Pedig tudod, hogy ezt kell tenned annak érdekében, hogy magadhoz vonzz olyan embereket és helyzeteket, akik/amik veled azonos szinten rezegnek. Aztán persze időnként elcsodálkozol, hogy nem tudsz szabadulni, nem tudsz tovább lépni, pedig a magadra erőltetett cipő ugyancsak szorít már."
„Furának tartanak? Naná hogy fura vagy! Mert nem illesz bele az elvárások szőtte korlátok közé. Folyton kilógsz a sorból. Szívesen lerombolnád ezeket a korlátokat és időnként meg is teszed. Na, ilyenkor pláne nem értenek téged. Itt az ideje, hogy végkép lerombolj minden további, még meglévő korlátot. Nincs szükséged arra, hogy bármilyen kompromisszumot köss annak érdekében, hogy megtűrjenek. Mert ez csak szerepjáték lenne. Csak azért tennéd, hogy a még meglévő csekély felszínes kapcsolatod megmaradjon. Félsz az egyedülléttől. Félsz, hogy senki nem marad melletted, de ugyanakkor attól is félsz, ha nem teszed meg ezt a lépést, akkor ezzel távol tartod az igazi, veled együttműködni, együtt rezegni képes társakat. Szabadulj meg ettől a félelemtől. Mert ezzel csak gátolod a tovább haladásodat. Ugyanakkor érzed, hogy ennek eljött az ideje. Várnak rád további csodás események és találkozások. Végül is mit veszíthetnél? A téged visszatartó kapcsolatokat és helyzeteket? Engedj hát szabad folyást sorsodnak. Legyél áramló és eléd kerülnek a lehetőségek. Nem neked kell utána menned, hanem azok találnak rád, ha hagyod.”
" A lehetőségek maguktól fognak feltárulni előtted. Egyszerűen a lábad elé hullik majd a megoldás. Egy lépést sem kell tenned annak érdekében, hogy kibontakozzon az új életed következő lépcsőfoka. Minden téren kiteljesedés várható. Éppen ennek kellős közepén vagy. Csak még nem látod a lehetőségeket. Hamarosan kitisztul a kép és láthatóvá válik majd sok minden, ami eddig homályba burkolózott. Tudod mi a feladatod és megkapod a segítséget és a lehetőséget. Ezt azért mondom el ennyiszer, hogy egy csepp kétséged se legyen afelől, hogy segítve és támogatva vagy minden téren, minden síkon és minden szinten. Ne türelmetlenkedj. Bízz benne. Higgy benne!"
„Mi a feladatod? -hogy itt legyél és jobbá, szebbé tedd a világot. Amíg azon erőlködsz, hogy folytatod, folytatnád eddigi "földi" kis életedet, addig elveszettnek fogod érezni magad. Pontosan az a feladatod, ahogy emeled a fényed, a rezgésed, ezzel egy időben emeled a közvetlen környezetedben élők rezgését és fényét, mert akarva akaratlanul veled tartanak, mert bevilágítod az útjukat. Természetesen amennyiben veled akarnak, és képesek is tartani. Ezért "rossz" neked időnként, mert meg kell állnod és be kell várnod őket. Persze ebből következik, hogy egyedül valójában gyorsabban haladnál, de vállaltad némely társad útjának igazgatását, emelkedésének segítését. Ez közös megegyezés részetekről. Néha elveszel a részletekben, elbizonytalanodsz, és megkérded miért is vagy itt? Ne feledkezz meg az eredeti célról. Azonban ez egy közös utazás. Mindig lesznek olyanok, akik veled tartanak, és lesznek olyanok, akik lemorzsolódnak. Fogod tudni, érezni mikor van itt az ideje a tovább lépésnek. Természetesen vannak reménytelen esetek is. Velük nem tudsz mit kezdeni, még akkor sem, ha számodra kedves személyek. Velük meglazulhat a kapcsolatod, még ha nem is tetszik, akár meg is szakadhat. Ezen nem tudsz változtatni, mert még ha akarnál, akkor sem tudnál mellettük maradni. Többé nem rezegtek egy hullámhosszon, többé nem fogjátok érteni egymást, mert már nem beszéltek "közös nyelvet". Ezt tapasztalhatod egy ideje. Mondasz valamit és teljesen félreértenek, és már te sem érted őket. Egy idő után már nem tudsz az "ő fejükkel gondolkodni", akkor sem, ha nem is olyan régen még az ő szintjükön álltál te magad is. Ezek alaptörvények. Az életet, a fejlődést többé már nem tudod megállítani. A TE szinteden már nem. Nem mindig kellemes, de ha nem ragaszkodsz helyzetekhez, idejétmúlt kapcsolatokhoz, akkor könnyebben tovább tudsz haladni, és nagyon jól tudod, hogy mindig kapsz jobb helyzeteket és kapcsolatokat. Sőt, sokkal jobbakat, ha hagyod áramlani életed folyamát.”
Szeretettel: Nebe'h'a
Comments