Ahogy ígértem, visszatértem, hogy ismét üzenetet adjak át nektek. Ez most nem meditáció közben érkezett, hanem tapasztalat útján. Mostanában ugyanis több ízben találkoztam a félelem témájával, és nagyon megfogott. Úgy éreztem foglalkoznom kell a dologgal. Ezért előkerestem egy régi írásomat a félelemről. De, mivel nem éreztem aktuálisnak, kibővítettem és átírtam, aktualizáltam.
Fogadjátok szeretettel az idei év első üzenetét!
Nézz szembe a félelmeiddel, mert ha elmenekülsz, azzal csak űzött vaddá válsz! Ebből egy ördögi kör lesz, amiből nem tudsz majd szabadulni, csak ha végre szembe szállsz a „farkassal”, ami üldöz. Szállj szembe hát vele és ne félj, mert ha belenézel a szemébe úgy igazán, rájössz, hogy legbelül egy igazi szelíd bárány lakik! Csak rajtad múlik, hogy táplálod a „farkast”, vagy előhívod a benne lakó szelíd „bárányt” (szeretetet).
Tudtad, hogy a „farkas” (félelem) igazából nem is létezik, hanem te vagy aki életre hívod? Nem., igaz? Gondold végig, hogy ki az, aki energiát ad neki azzal, hogy figyelmet szentel neki, sőt még hizlalja is! Nem a barátaid, nem a szomszéd, vagy valamelyik családtagod, mert nem az ő lelkükben tombol ez a nem létező „farkas”. Csakis te vagy felelős a saját „farkasodért”, neked kell kordában tartani és megszelídíteni, hogy kibújhasson belőle a „bárány” (szeretet)!
Sokszor nagyon nehéz megvívni a harcainkat, mert a félelem irányít. Félsz harcolni önmagadért, félsz, hogy veszítesz. Gondolj bele! Egy nem létező dolog irányít téged. Hogy is van ez? NEM LÉTEZIK! Te viszont nagyon is létezel, tehát te irányítod önmagad a félelem felé és adod át neki a staféta botot. Elgondolkoztál már azon ilyenkor, hogy mi lenne, ha visszavennéd azt a bizonyos stafétabotot?
Vedd vissza és add át az univerzumnak, egy magasabb erőnek, mely maga a tiszta szeretet! A szeretet soha nem irányít, soha nem vesz el. A szeretet elfogad és hagy, hogy létezz teljes valódban úgy, ahogy teremtődtél.
Commenti