Beszéljünk a félelemről. Félelem? Én nem félek! – felelnéd. Pedig biztos vagyok benne, hogy van benned félelem. Mindenkiben van, kár is lenne elnyomni. Olvasd el, meglátjuk, van e benned félelem… Nagy összességében elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag az összes félelmet Te generálod magadban, különböző okok miatt. Nézzük, miért is van ez!
Van a szükséges félelem, ami a segítségedre van. Például mész az erdőben, ahol meglátsz egy kígyót. Arrébb lépsz, talán meg is ijedsz, és ezzel a félelmed megmentett egy sérüléstől. Aztán, van a félelem az ismeretlentől. Mi lesz holnap? Mi lesz az új állásomban? Meg fogok e tudni felelni? Elutazunk XY-ba. Vajon milyen lesz? Hívott a főnököm, vajon mit akarhat? Ezek a félelmek nem hasznosak, noha nehéz elkerülni őket. Ezekkel a félelmekkel önmagadat kínzod, jóllehet feleslegesen.
Ez a félelem (és az összes többi is) az önbizalmadat veszi alapul. Ha van belőle elég, akkor nem tud rajtad fogást találni. Ha a dolog mélyére nézünk, azt látjuk, hogy belül mélyen kicsinek, és sebezhetőnek érzed magad, és ez táplálja ezt a félelmet. Az ősember félelme a sötéttől. Lássuk be, a holnap milyensége nem teljesen tőled függ. Vannak dolgok, amik rajtad múlnak, és vannak, amelyek nem. Amik rajtad múlnak, azokra hatással lehetsz, és van mit tenned. Ami meg nem, azon értelemszerűen kár merengeni. Így, amikor ilyen félelmem van, akkor az önbizalmammal veszem fel vele a harcot. Biztosan minden rendben lesz, hiszen …..vagyok,(ügyes, jóképű, kedves, stb.) helyettesítsed be a megfelelő szót, ami neked segít4 Tehát kell találnod egy reális szempontot, ami kiránt ebből a félelemből. A helyzettől függően meg tudod találni a megoldást, de ehhez az kell, hogy igenis vedd észre, mi van benned, és ismerd be miért is van.
A harmadik félelem az irányított félelem, vagyis az, amit kívülről nyomnak rád. Bekapcsolod a híradót, teli szenvedéssel és gyilkossággal, rablással. Nem szabad ezt „felvenni” még tudattalanul sem. Nem azt mondom, hogy nincsenek rossz emberek, vagy nem történik ilyesmi. Csak bíznod kellene magadban. Hogy meg tudod oldani a helyzetet. (ismét az önbizalom kérdése.) Én évekig dolgoztam a hírhedt nyolcadik kerületben, soha egyetlen alkalommal sem kerültem bajba. Pedig jártam az utcáit nap, mint nap. Olvasod az újságot, ugyanez. Folyamatosan tepersz a munkahelyeden, hogy ki tudd fizetni a számláidat. Mert mi lesz, ha kikapcsolják az áramot, internetet, stb.? Dolgozz csak még többet, noha csak töredéke szolgálja valóban a te hasznodat. Nem kell félni a jövőtől, meg fogsz tudni oldani mindent! De tényleg mindent, nincs a világon olyan, amit nem tudnál!
Persze nem szabad a ló túloldalára sem esni, hogy úgysem lehet bajod! A kulcs az egészséges középső határ. Némi félelem hasznos, de nem szabad, hogy nagyban befolyásolja a tetteidet. Nem szabad, hogy lekösse a gondolataidat, nem szabad „beleragadnod”! Az igazán bátor emberek nem azok, akik nem félnek, hanem azok, akik leküzdik azt! Mennyiszer hallhattad már ezt! És mégis mennyire igaz.
A felismeréshez mélyen látó képesség kell! Hogy a dolgok mélyére láss, és felismerd a csontvázát, az alapját a dolgoknak. Mit miért teszek, érzek én valamit? És más? Aztán amikor magadat vizsgálod, rájössz, hogy mások ugyanígy vannak összerakva. És ha magadat kezded megismerni, akkor másokat is megismersz. Nem vagyunk olyan különbözőek, mint hisszük. Szeretünk az egyediség piedesztálján tetszelegni, mert ez hizlalja az egonkat. De valójában vannak egyedi vonásaink ugyan, de az alapok egyformák. Nem olyan boszorkányság ez!
Szeretettel: Felhőatlasz
Comments