Az Élet csírájának nevelése

Mindenkiben ott lapul az élet csírája. Hogy ki mit nevel fel ebből a csírából, a szabad akaratán múlik. Ha akarsz, nevelhetsz belőle egy fűszálat, bokrot, fát, de akár egy égig érő paszulyt is. Kinek mi az igénye, de ha a spirituális utat követed, akkor mindenképpen a végcél az égig érő paszuly, és még azon is túl. Természetesen nem kell azonnal paszulyt növeszteni, mert mindenkinek meg vannak a fejlődési szakaszai. Ne keseredj el, ha először csak egy fűszálat tudsz növeszteni a kis életcsírádból, mert az a fűszál is nagyon fontos. Onnan lehet tovább fejlődni, nőni. Vannak, akiknek egy fűszál nevelgetése is komoly kihívást jelenthet, tehát méltán lehet büszke az ő saját nevelésű „kis” füvecskéjére. Mindenképpen elismerést, gratulációt érdemel, hogy egyáltalán fel tudta nevelni a fűszálat anélkül, hogy elszáradt volna. Tehát, ha neked már van egy nevelt fád, vagy már a paszulyodat nevelgeted, semmiképpen sem szabad alábecsülni azt, aki még a fűszál dédelgetésénél tart. Habár az, aki már az égig érő paszulyt táplálja, elérte azt a szintet, hogy erre már nem is kell figyelmeztetni, mert igazán tisztán látja a különböző fázisokban lévő lelkeket az ő saját szintjükön. Tehát dönts kérlek, hogy mit és hogyan szeretnél nevelni a benned lévő kis élet csírából, hiszen saját magadat neveled fel belőle! Hogy mi lesz belőled, csak rajtad múlik!