top of page
Szerző képeLittle White Light

Befogadlak


Máté Szilvi: Befogadlak


Befogadlak


Amikor a szeretet kopogtat az ajtón,

sokszor nem is halljuk meg a rengeteg zajtól.

Halkan zörget, finoman, mert ő nem követel semmit,

nem kérne szolgaságra soha-soha, senkit.

Csak elhívás, kérés az, finom öleléssel.

Lágy fuvallat csak, amit lehet, meg sem érzel.

Csak amikor a sok lárma csillapodik kívül,

akkor hallod meg a szavát, és sejted meg végül.

Felé fordulsz, de még nem érted egészen.

Mit szeretne vajon tőlem? Elszoktam már régen.

De ő nem erővel és eréllyel követel a szíven.

Szeresd magad, csak ezt az egyet mondogatja híven.

Megvárja, míg halk kérése elér végre hozzád,

ha eleget hallgattad a csendet és a formát.

Akkor érzed, megérint és tudod erre vártál.

Miért nem szóltál hangosabban? Korholod őt kábán.

Csak annyit kér akkor is, hogy nyisd ki hát a szíved.

Engedd be őt az ajtaján, ha úgy döntöttél kéred.

Ha kitárod a szíved és virág nyílik rajta,

A szeretet hatalma, nagyobb, mint a világ birodalma.

Mégis a hatalom legszebb formája ez.

Nem ural, és nem követel, csak ölel és védelmez.

Akkor nincs több kérdés, elfogyott a panasz.

Boldog mosoly marad csak az egyetlen válasz.


Máté Szilvi


Comments


bottom of page