- Istenem nem látom a jövőt! Teljesen kilátástalan minden. - Panaszkodik az ember elkeseredésében.
Isten erre nem szól semmit, csak felemeli a kezét és a távolba mutat egyenesen előre. Ekkor egy út jelenik meg az ember előtt épp abba az irányba, amerre Isten mutat. Az út végén csak egy fény látszik. Az ember kíváncsiságtól vezérelve elindul az úton, hogy megnézze mi van az út végén, a fényben. Amikor odaér, meglepve mondja az ember:
- De hiszen nincs itt semmi! Nem látok itt semmit! Azt hittem a jövőmet mutatod meg, hogy lássam mi vár rám.
- Nem gyermekem, én nem mutathatom meg neked a jövődet. Én most esélyt adtam neked, hogy megalkothasd azt. Valóban a jövőd felé indultál el és a fényben valóban a te jövőd van, de neked kell azt megalkotnod. Láss neki gyermekem és teremts magadnak egy új jövőt! A lehetőséget most a kezedbe adom.
Az ember furcsállta ezt a dolgot, de elgondolkozott, hogy letisztázza magában a hallottakat.
- Tehát én most esélyt kaptam egy új jövő felépítésére. De hogyan tegyem mindezt istenem?
- Gyermekem! Ülj le és gondolkozz el azon, hogy milyen jövőre vágysz. Na, nem felszínes dolgokra gondolok, mint például, hogy legyél gazdag, stb, hanem igazi életcélokra, melyeket szeretnél megvalósítani, elérni. Ülj, hát a fénybe és képzeld el a jövődet! Pontosan olyannak amilyennek lennie kell ahhoz, hogy boldog légy, hasznos és szeretettel teljes.
Az ember beült hát a fénybe és elkezdett alkotni. Élt a lehetőséggel, melyet Isten adott neki, hogy teljesen tiszta lappal induljon. Igazából ezt a tiszta lapot mindig megkapjuk, minden egyes nap, minden percében. Csak rajtunk áll, hogy élünk –e vele vagy sem.
Comments