Az én véleményem, hogy minden iskolában tanítani, alkalmazni kellene a meditációt! Én körülbelül 16 éves koromban találkoztam vele először úgy, hogy ki is próbálhattam. Az első alkalommal vezetett meditáción vettem részt.
Az első benyomásom nagyon furcsa volt. Én egy széken ülve végeztem a vezetett meditációt, ami számomra nem volt kényelmes, de azért végig tudtam csinálni. Hogy mi volt a tapasztalatom?
Ahogy egyre jobban el kellett lazítani a tagjaimat, és egyre mélyebbre kerültem, azt vettem észre, hogy alig tudom tartani magam, a fejem hátra akar csuklani. Mindenem elnehezedett és már –már azt hittem leborulok a székről. Amit el kellett képzelni a meditációban, azt képek formájában láttam. Moziztam tulajdonképpen, majd az idő teltével egyre inkább olyan érzésem volt, mintha ott lennék a helyszínen. Olyan érzés volt egy idő után, mintha már fizikailag sem lennék ott a helyszínen, ugyanis nem éreztem a széket magam alatt.
Egy másik alkalommal, amikor ismét részt vettem egy vezetett meditáción, lehetőségem volt lefeküdni. Ekkor jöttem rá, hogy nekem sokkal jobban megy a meditáció, fekvő helyzetben. Ezt abból vettem észre, hogy sokkal hamarabb ellazultam, hamarabb értem el a kívánt meditatív állapotot. És nagyon hamar azt éreztem, hogy lebegek, és már nem érzem a talajt magam alatt. Kellemes bizsergést, lebegésszerű érzés kerített a hatalmába, a testem alatt pedig melegséget és szintén bizsergést éreztem folyamatosan. Hihetetlen élmény volt! Egyre többször vettem részt ilyen meditációkon és nagyon élveztem.
Egy idő után már úgy meditáltam, hogy egyszerűen csak választottam egy zenét, amire én csak azt szoktam mondani, hogy „repülök” tőle. Hogy mit értek ez alatt? Mivel nagyon érzékeny vagyok a zenére, észrevettem egy idő után, hogy vannak bizonyos zenék, melyek olyan hatással vannak rám, mintha elrepítenének. Ilyenkor azt teszem, hogy lefekszem, és csak ráhangolódok a zenére. Hagyom, hogy vigyen a zene. Ekkor jön az, hogy érzések, gondolatok, képek kerülnek elém. Én úgy szoktam mondani, hogy lelki szemeimmel látom ezeket a képeket. Csak lazulok, visz a zene és mozizok.
A másik, amit szoktam csinálni, hogy az előbbi módon lazulok el a zenére, rákoncentrálok egy adott témára és hagyom, hogy jöjjenek az érzések, gondolatok, képek, sőt szó szerint filmet nézek, mint amikor álmodunk. Ez a kedvencem. Én igazából ezt a módszert használom mindenre. Arra is, ha például információra van szükségem, esetleg nincs ötletem egy helyzet megoldására, vagy egyszerűen csak el vagyok fáradva lelkileg. Nekem ez a tuti megoldás.
Visszatérve a fekvésben végzett meditációra, ennek az az egy hátránya van, hogy vannak, akik belealszanak és ez vezetett meditációnál nem a legjobb. Hacsak, nem gyógyító meditációról van szó, mert ebben az esetben van, amikor még hasznos is. Ugyanis van, aki így tud a legjobban ellazulni. A meditáció ilyenkor csak a zenére folytatódik és ennyi az egész. Nem kell belőle problémát csinálni.
Kinek mi válik be, azt alkalmazza. Rengeteg féle-fajta meditáció van. Azt javaslom, hogy mindenki próbálja ki a neki legszimpatikusabbat, próbáljon ki több félét, tapasztalja meg, hogy neki mi a jó!
Amire nagyon kell vigyázni, hogy vannak olyan meditációk az interneten, amik konkrét dologra valók. Például vannak, amelyek úgymond kinyitják a „harmadikszemet”. Azt javaslom, ezeket a meditációkat csak hozzáértő szakember segítségével végezzük, mert nem várt mellékhatások léphetnek fel! A legbiztonságosabbak a gyógyító, lazító, relaxáló, energetizáló meditációk, melyeket otthon is végezhettek.
Kellemes lazulást és mozizást hozzá!
Comments