Nem arra járunk, amerre mentünk

Nem arra járunk, amerre mentünk

Nem arra járunk, mint amerre mentünk,

Fel a hegymenetben hol a csend már megszűnt.

Világok zaja dúl most oda kint a térben

Úgy tűnik, hogy egy régi korszak megszűnik végleg.

De merre jársz te kis lélek, ki az új útra téved , megtalálod a neked szánt egyéni ösvényed?

Egyéni sorsok, új utat mutatnak,

kinek közös a sorsa egy irányt kutatnak.

Össze dobbant szívek millió lelket hív meg, közös táncra perdül ki a dob szóra ébred.

Látható világok most össz törnek a szélben megmozduló új Föld megremeg a térben.

Átrendeződő sorsok lába alatt a Föld mozog s a táj a népnek az útjába új utakat sodor.

Hol egykor víz mozgott az most a hamu martalékàvá válik, s hol a föld volt az úr holnap víz hullámzik.

Átrajzolódik a térkép, amit eddig ismertetek a szívetek a dob pörgésére új ritmusra rezeg.

Szelek szárnyán a rezgés eljut ide a Földre megnyíló égi kapu mutat rá az új ösvényre.

S kinek szíve nyitott és tiszta az eljut az új útra mert lelke oda hívja.

Ezernyi dob szól, veri az új ritmust az égi kapu kódja erre a ritmusra nyit most.

Elérkezett az idő az új korszak nyitva s ki belép ezen az ajtón annak új utak nyílnak .

Igaz szívnek vágya, valódi tervek tükre megmutatja néked, mi a szívednek a trükkje.

Ki igaz tiszta szívvel hisz és szeret, annak az új világban meg van már a helye.

Valódi tervek, igaz tettek ez viszi előre a Föld népét egy új világba lépve.

Naha'ra 21. 11. 01.