Ma láttam egy kis videót az interneten, amiben az általam mélyen tisztelt virológus professzor fejezte ki újfent aggodalmait az országában és a világban végbemenő változásokkal kapcsolatban. Ő elmondta, hogy mi folyik a hazájában, majd a megosztó tette fel az ironikus kérdést: Mi folyik Magyarországon? Megmondom őszintén, a sírás kerülget akárhányszor erre gondolok. Miért? A gyermekek miatt.
Vannak vezetők, akik eladták az embereket, mások pedig feladták őket, azokat, akikért felelősséggel tartoznak, és akiknek a szolgálatára felesküdtek. Ez egy dolog. Semmiben nem különbek az egyszerű emberek, akik ugyanezt teszik, feladva lelkiismeretüket egy jobb fizetésért, előnyösebb körülményekért, vagy csak próbálva elkerülni valami kellemetlenséget. Ez egy másik dolog. Ugyanazok az energiák, ugyanaz a kísértés lengi körül a magas és az alacsony beosztású embert. Ugyanaz a kockázat és fenyegetés rémiszti őket, ha kiállnának lelkiismeretükért. S igen, sokszor választjuk a kényelmesebb, a látszólag könnyebb utat. De!
Kérdem én, mi marad az emberből, ha feladja a gyermekeit? Mert mi folyik most Magyarországon? Ezt kérdezték a videóban. Ami az én környezetemet érinti, abból kiemelek néhány példát.
Ha nem vagy beoltva, nem utazhatsz oda, ahová a munkád miatt kellene. Ha nem vagy beoltva, fel sem vesznek egy munkahelyre, mert már ezzel a feltétellel hirdetik meg az állást. Ha nem oltatod be magad, az orvos már nem ad beutalót a szakorvoshoz. A gyermekedet karanténba kényszerítik hamis tesztre alapozva, persze, csak ha nincs beoltva. A gyermek nem mehet el az iskolai gyakorlatára, ha nincs beoltva. A gyermek nem mehet el felvételizni, vagy vizsgázni, ha nincs beoltva. A gyermek! Kiemelném a példák közül a gyermekeinket, akik Budapesten minden egyes iskolában, s persze még számos más helyen maszkot kell viseljenek, hiába bizonyítottan súlyosan egészségkárosító. Az iskolák vezetői, pedagógusai és a szülők is rájuk kényszerítik. Ebből a példából pedig kiemelném a szülőket! Mindezt akkor és úgy, hogy ez az oltás még nem is kötelező.
Rendben van, ha az emberek elveszítik megélhetésüket, s ezzel a gyermekek is, akikről gondoskodnak? Rendben van, hogy mondvacsinált okkal bezárnak minket, gyermekeinket is, megfosztva őket minden joguktól, ami vitathatatlanul jár nekik? Rendben van, hogy nem tanulhatnak, és nem haladhatnak előre az életben megtalálva saját útjukat és megélhetésüket? Rendben van, hogy olyan életre kényszerítik őket, amibe súlyosan belebetegednek fizikálisan, mentálisan és érzelmileg is? Rendben van, ha olyan anyaggal oltják őket, amiből semmi előnyük sem származik, ugyanakkor súlyos problémákat okozhat számukra? Rendben van, hogy akár fegyverrel kényszerítenek minket arra, hogy mindezt mi magunk kényszerítsük rá gyermekeinkre?
"MAGYAR SZÜLŐK, LEGFŐKÉPPEN SZÜLŐ ANYÁK! MIT TESZNEK GYERMEKEIKKEL? MIT ENGEDNEK MEGTENNI VELÜK?
Mindegy, hogy mit mondanak a lelkiismeretüket feladott vezetők, vagy az elfajzott tudósok! Mit mond az Önök lelkiismerete? Hol a TISZTESSÉG, EMBERSÉG, LELKIISMERET?" A legjobb tudásuk szerint védik őket? Nem elég! A legtisztább lelkiismeretük szerint oltalmazzák őket!
A tudás önmagában semmi! Az ember sokszor tudja mi a helyes, de nem képes rá, hogy megtegye, vagy ha képes is lenne rá, mégsem teszi. Miért? Mert kevés a lelki ereje. Erőtlen a szív a fejjel szemben. Mégis a fejünkkel próbálunk vezetni? Még csak nem is az ésszel, nem is a tudománnyal, hanem az egóval. Az üres, önmaga hatalmáért állandóan rettegő, mindent és mindenkit teljes kontrol alatt tartani igyekvő egóval. A fej semmire nem megy a szív nélkül! A lelkiismeretlen vezető senki érdekét nem szolgálja, ahogy az elfajzott tudós is hatalmas kárt okoz, amint a tudományát a lelkiismerete elé helyezi.
"SENKI ÉS SEMMI NEM MÉLTÓ A VEZETÉSRE A LELKIISMERETEN KÍVÜL! A szív hangja az egyetlen, ami bárhol és bármikor elvezeti Önöket a helyes útra. A lélek hangja ott harsog mindannyiunkban, s bárkit elvezet a jóra, ha nem hallgattatjuk el a mindent tudni és jobban tudni vélő egónkkal.
ÖNÖK, A GYERMEKÜKET SZERETŐ ÉS ÓVÓ ANYÁK AZ UTOLSÓ MENTSVÁRAI AZ ÉBER SZÍVNEK! ÖNÖK A LELKIISMERET UTOLSÓ BÁSTYÁI! Egy szerető anya nem árt a gyermekének, akkor sem, ha zsarolják, kényszerítik, ha erőszakkal igyekeznek rávenni! EGY ANYA NEM CSAK LEGJOBB TUDÁSA, HANEM LEGTISZTÁBB LELKIISMERETE SZERINT VEZETI GYERMEKÉT!" Mi történik egy anyával, ha el kell árulja lelkiismeretét és gyermeke ellen kell tennie? Mi történik vele, ha utólag szembesül azzal, hogy akaratán kívül, de mégis vétett vele szemben? Összeomlik. Megsemmisül A szerető anyai szív nem képes tudatosan ártani a szeretett gyermeknek. "MINDEGY, MILYEN SÖTÉT IDŐKET ÉLÜNK, MINDEGY, MENNYIRE GYENGÉK AZ EMBEREK A HITVÁNYSÁGGAL SZEMBEN, A SZERETŐ SZÜLŐK ÉS LEGFŐKÉPP A SZÜLŐ ANYÁK AZ UTOLSÓ MENTSVÁRAI AZ IGAZSÁGNAK, SZERETETNEK, SZABADSÁGNAK, JÓSÁGNAK ÉS BÉKESSÉGNEK, MINDENNEK, AMI ÉRTÉK AZ EMBERI ÉLETBEN!" Önök a legfőbb védnökei mindennek, amire a gyermekeinknek szüksége van, s ami boldogságukhoz elengedhetetlen.
,,Sötéten mondod: rossz időket élsz és nehéz napokat. Pedig nem az idők rosszak, csupán az emberek, s nem az idők nehezek, mi vagyunk gyöngék és hitványak hozzájuk. Szép a világ és jó, csak az ember rontja el időnkint.
Évszázadok alatt sokszor elromlott már, s rendre mindég helyrejött megint. Győzhetetlen az élet, akár a fű vagy az erdő. S bátran bízhatsz az évszakok rendjében, mert nem ember igazítja azt, hanem maga az Isten." Wass Albert
Comments